Iskolatörténet
A megalakulás
A Talentum Iskolát 1993-ban hívta életre egy kis szülői közösség és az intézményt jelenleg is fenntartó alapítvány vezetője, Fogelné Nagy Éva. A közreműködő szülők gyermekei az alsó tagozat végére értek. A szülők azt kívánták, hogy a felső tagozatban is folytatódjon a megkezdett képességfejlesztő program, ám ez nem volt lehetséges az adott iskola keretei között. Ezért jött létre a Talentum Iskola.
Az első két tanévet saját épület híján a Városi Művelődési Központban töltötte az első két osztály. Az 1995 szeptemberében kezdődő harmadik tanévet szülői felajánlásra a Kossuth tér 11. számú épületben kezdhettük meg. Úgy éreztük, végre hazaértünk.
Dolgos évek
A következő években évfolyamról évfolyamra teltek meg az osztályok, és gyarapodott a tantestület. Hétköznapjainkat a sok munka és küzdelem jellemezte. Ez az elkötelezett pedagógusokkal, szülőkkel és gyerekekkel vállvetve végzett munka szoros kapcsolatot alakított ki a résztvevők között. Tudtuk, hogy valami újat és jót hozunk létre közösen, és ebben az alkotásban mély barátságok is szövődtek. Mindannyian számíthattunk egymásra.
1996-ban lehetőségünk adódott arra, hogy 8 évfolyamos iskolánkat alsó tagozattal bővítsük, és 12 évfolyamos iskolává alakítsuk. Az önkormányzattól átvettük a kertvárosi iskola négy osztályának működtetését. Munkánkat jelentősen megnehezítette a két épületben való működés, de újabb inspirációt nyertünk az új pedagógiai feladatból, és a kicsi gyermekekben nagyon sok örömünk telt.
1997-ben gimnáziumi képzési szakaszba érkeztek az alapító évfolyam diákjai. Ebben a tanévben intenzív angol nyelvi képzésben vettek részt, hasonlóképpen a későbbi nyelvi előkészítő osztályhoz.
Ugyanebben a tanévben fazekas szakképző osztály is megkezdte tanulmányait a kertvárosi tagintézményben, ezzel is színesítve tevékenységeink sorát.
A hatékony és sikeres oktatómunka mellett erős hangsúlyt kapott a nevelőmunka, a személyiségfejlesztés. Rengetegféle tanórán kívüli programot szerveztünk. Tanévkezdő és tanévzáró táborok, nyitott műhelyek, suli-délutánok, Európa-karácsony sorozat, Cseke-napok, pedagógiai konferenciák szervezése, sítáborok, gyalog- és kerékpártúrák, sport- és tanulmányi versenyek, kirándulások – mind, mind együtt töltött idő.
Változások
Mostanra, többszöri költözködés után végleges helyére került az általános iskola a Bartók Béla u. 1/a szám alatti épületben.
Időközben az alsó tagozatos osztályok működését létszámhiány és helyhiány miatt néhány évig szüneteltetnünk kellett. A 2011-2012-es tanévben új, angol-magyar két tanítási nyelvű programmal indítottuk útjára ismét az alsó tagozatot.
2007-ben a szakképzési törvény változása miatt megszűnt iskolánkban a kézműves szakképzés. A művészeti képzés továbbra is szívügyünk, más terepet kerestünk hozzá. Artista képzést indítottunk az általános iskolában, a középiskolában pedig artista és grafikus párhuzamos szakközépiskolai képzés indult 2013-tól.
A főépületünk már nem tudott helyet adni az általános iskolás osztályok mellett a középiskolásoknak is, ezért az artisták és grafikusok egy új telephelyen az Új út 3. szám alatt folytatták a képzésüket. Az artista képzésre a középiskolában 2018-tól már nem iskoláztunk be új diákokat, az utolsó artista diákok 2021 tavaszán sikeres érettségi vizsgát tettek.
2020/2021-es tanévtől a szakképzési törvény változásainak megfelelően a grafikus képzés is megújult. Művészeti szakgimnázium lett a középiskola, és ettől a tanévtől művészeti grafikus képzésre várjuk az érdeklődő diákokat.
Felnövekedett generációk
2001-ben érkezett el az a pillanat, amikor az alapító osztály befejezte az utolsó évfolyamot, és érettségi vizsgára jelentkezett. Ez újabb kihívás volt számunkra, hiszen először szerveztünk érettségi vizsgát. Örömmel mondhatjuk, hogy a vizsgázók és a szervezők is sikeresen vették az akadályt. Azóta sok további évfolyam tett eredményes érettségi vizsgát a legkülönfélébb tantárgyakból.
2020-ban elballagott az általános iskolából az első olyan osztály, akik a mi iskolánkban kezdték el a két tanítási nyelvű képzést és nyolc évig jártak hozzánk. A programban résztvevő gyerekek a nyolcadikos ballagásig az angol középfokú nyelvvizsgájukat is megszerzik.
Állandóan változó, a diákok és szülők igényeihez igazodó, színesedő tevékenységkínálattal dolgozunk. Az általános iskolában végzett diákjaink sikeresen tanulnak tovább az általuk választott gimnáziumokban. A szakgimnáziumban végzett diákjaink a felsőoktatás és a munkaerőpiac legkülönfélébb területein tanulnak, dolgoznak. Reményeink szerint az iskolánkban megszerzett ismereteket, képességeket, készségeket hasznosítva megtalálják helyüket a világban.
A talentum szó története
Az antik talentum
A talentum szó latinos formája a talanton (talanton) görög szónak. Ennek eredeti jelentése serpenyő, egykarú mérleg volt. Többes számban a kétkarú mérleget jelentette. Ebben az értelemben használta Homérosz is kétezernyolcszáz éve. Az Íliászban a görögök és trójaiak egyik összecsapásakor „… Zeusz az arany mérleghez nyúlt s a magasba emelte: s hosszuranyújtó vég két sorsát tette be abba, lóbetörő trósz és ércinges akháj daliákét. Fogta középen, emelte, s ezek bús napja lenyomta. Mert az akháj sorsok süllyedtek a dús anyaföldig mélyre, s a trósz sorsok lendültek a tágterü égig.” (Devecseri Gábor fordítása)
Az akháj hősök halálát mutató arany mérleg a Moira, az elkerülhetetlen végzet attribútuma, jelképe volt, amit maga az istenek királya sem tudott megváltoztatni. A homéroszi himnuszokban pedig az igazság mérlegét említik. A szimbólum már az egyiptomi sírok falfestményein is megtalálható. Azóta pedig a bíróságok jelképévé vált. Az elfogulatlanul ítélő, csak az igazságra figyelő Justitia bekötött szemmel mérleget tart a kezében. A görög mérleg szó eredete egy igére mutat. A talanteüó azt jelentette: ringat, rezget, forgat, megmér, kimér, mérlegel, megfontol, eldönt, elhatároz. Passzív alakjának értelme: leng, ing, ingadoz. Ebből származó kifejezést használt Platón a lengő mozgás kifejezésére, Arisztotelész a tenger ár-apály változására. A görög drámaíró, Aiszkhülosz a csatában egyensúlyt tartó hadvezért illeti hasonló szóval. Mások úgy vélik, a szó eredete a hordoz, súlyt visz, cipel jelentésű tlémai ige. Minden esetre, a mérleg értelemmel függhetett össze a talentum egyik jól ismert jelentése is: a súly, ami a mérlegre kerül. A görög világban a talentum a legnagyobb súlymérték volt. Babilonban egy köbláb víz súlyát tekintették egységnek. Használata elterjedt az egész Közel-Keleten. A babiloni, a tiruszi, a szíriai és a zsidó talentum 43,65 kg volt. Alexandriában 36,4 kg-nak felelt meg. A legelterjedtebb Athén világhatalmi szerepének kialakulása után az attikai talentum volt: súlya Szolón kora után 26,2 kg, a római császárkorban pedig 20,4 kg volt. Nagy Sándor csapatai használtak olyan kőhajító gépet, ami egy talentum súlyú követ lőtt ki.
A vert pénzérmék megjelenése előtt az emberek súlyra mért kis arany- és ezüstrudakkal fizettek. Már ekkor kialakult a talentum pénzegységként való használata, s ez megmaradt akkor is, amikor pénzérmékkel fizettek. A zsidóknál a súlymérés és a pénzmérés alapegysége a sekel volt. 50 sekel egy minát tett ki, a talentum pedig 3000 sekelt jelentett. (A zsidó talentum neve egyébként kikkar volt.) Az aranytalentum 49,11 kg aranyat tett ki, az ezüst talentum 43,65 kg volt. Mai érme-eladási árakon számítva az aranytalentum értéke közel kettőszázmillió forint, aranyárban kb. százmillió. Egy ezüst talentum értéke pedig tíz – húszmillió forint körül alakul. A görögök pénzrendszerben 1 talentum = 60 mina = 6000 drachma = 36000 obolosz. Az összeg nagyságáról fogalmat alkothatunk, ha tudjuk, hogy Athén fénykorában az iparosok egy napi átlagkeresete 2 obolosz körül volt. (Ilyen alapon 1 athéni talentum ma kb. tíz – tizenhatmillió Ft lehetne.) A Kr. e. V. században a leggazdagabb athéniak jövedelme elérhette a 30 talentumot évente. Elsősorban azoké, akik az ezüstbányászatba fektették a pénzüket. Ezt a kincset gyakran pénzérmék formájában tárolták. Athén város vagyona kb. 9000 talentum volt, Dareiosz perzsa király pedig 20000 talentumot tudhatott magáénak; éves adóbevétele ennek a fele lehetett. Neki talán elég volt a Dárius kincse.
A bibliai talentum
Erről a talentumról beszél a Biblia, amikor bemutatja a talentumok példázatát. Máté evangéliuma így emlékszik vissza Jézus tanítására: „Mert úgy van ez, mint amikor egy idegenbe készülő ember hívatta szolgáit, és átadta nekik vagyonát. Az egyiknek adott öt talentumot, a másiknak kettőt, a harmadiknak egyet, kinek-kinek képességei szerint, és elment idegenbe. Az, aki az öt talentumot kapta, azonnal elindult, vállalkozásba fogott velük és nyert másik ötöt. Ugyanígy az is, aki a kettőt kapta, nyert másik kettőt. Aki pedig az egyet kapta, elment, gödröt ásott a földbe, és elrejtette ura pénzét. Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük. Eljött az, aki az öt talentumot kapta, odavitte a másik öt talentumot, és így szólt: Uram, öt talentumot adtál át nekem: nézd, másik öt talentumot nyertem. Ura így szólt hozzá: Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára! Odament az is, aki a két talentumot kapta, és ezt mondta: Uram, két talentumot adtál át nekem: nézd, másik két talentumot nyertem. Ura így szólt hozzá: Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára! Odament hozzá az is, aki az egy talentumot kapta, és ezt mondta: Uram, tudtam, hogy kérlelhetetlen ember vagy, aki ott is aratsz, ahol nem vetettél, és onnan is gyűjtesz, ahová nem szórtál. Félelmemben elmentem tehát, és elástam a talentumodat a földbe: nézd, itt van, ami a tied. Ura így válaszolt neki: Te, gonosz és rest szolga, tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, és ott is gyűjtök, ahova nem szórtam? Ezért el kellett volna vinned a pénzemet a pénzváltókhoz, és amikor megjöttem, kamattal kaptam volna vissza azt, ami az enyém. Vegyétek el tőle a talentumot, és adjátok annak, akinek tíz talentuma van! Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és bővelkedni fog; attól pedig, akinek nincs, még az is elvetetik, amije van. A haszontalan szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre: ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás.” (Mt. 25, 14-30)
E történet révén a talentum újabb értelmet nyert. Az keresztény kultúra a tehetség, adottság jelentést társította a szóhoz. A példázat, a kép a szó erejét mi sem bizonyítja jobban, hogy ma az európai nyelvek mindegyikében legalább két értelemben szerepel a talentum szó (esetleg a latinos -um végződés nélkül). Jelenti az ókori súly és pénzegységet, valamint a tehetséget. Több nyelven ugyanez a szó jelenti magát a különlegesen tehetséges embert is. Vannak olyan nyelvek, ahol a tehetség kifejezésére a szótárak szerint csak ez a szó a használatos. (pl.: eszperantó, dán).
Példaképp tekintsük át a szó angol jelentéseit, jelentésárnyalatait! A Random House Angol nyelvi szótára (1995) a talent címszónál az alábbi jelentéseket sorolja fel:
- különleges, veleszületett képesség vagy adottság
- a teljesítményre, sikerre való képesség
- tehetséges személy
- különleges képességgel rendelkező emberek
csoportja (többes számban)
- Film-, tévészínészek, elsősorban sztárok együttesen
- Az értelemnek, vagy a testnek képessége, ereje, ami egy-egy személynek fejlesztésre adatott. (Máté 25,14-30 példázata alapján)
- Ókori, helyenként eltérő súlyegység
- Ókori, helyenként eltérő pénzegység, ami a talentum súlyú arannyal, ezüsttel, vagy más fémmel volt egyenértékű.
- Hajlam
A szótár megad további két szókapcsolatot is. A ‘talent scout’ azt jelenti: tehetség-felderítő. Olyan ember, aki a szórakoztatóipar, illetve a sport számára keresi és toborozza a különleges tehetségeket. A ‘talent show’ pedig a mi Ki Mit Tud?-unkhoz hasonló műsor, feltűnni vágyó amatőrök és műkedvelők számára. Az Angol-magyar szlengszótár szerint napjaink angol diáknyelvében gyűjtőnévként a nőkre mondják, hogy „talent”. Magyar értelme kb. „jó felhozatal, jó termés.”
A szó szinonimáiként a képesség, adottság, géniusz, lángelme szavakat adják meg. Úgy tűnik tehát, az angol talent közelebb áll a magyar tehetség értelemhez, mint a magyarul használatos talentum.
A magyar talentum
A mai magyar nyelvben is legalább három jelentése van a szónak. Az Értelmező kéziszótár szerint a talentum jelenti:
- az ókori pénzegységet
- az átlagosan felülemelkedő képességet, tehetséget (választékos stílusminősítéssel)
- a kiváló képességű személyt.
Igazán nincs rokon értelmű kifejezésünk. A Szinonimaszótár a tehetségnél adja meg a talentum szót, „átlagosnál nagyobb tehetség, illetve amit ki kell bontakoztatni” értelemben. A talentum szó a görög nyelvből indult, latin közvetítéssel jutott el az európai nyelvekbe, sőt, a bibliafordítások révén a világ legtöbb kultúrája ismeri. A magyarországi középkori latinság az európainak megfelelően használta a kifejezést. Hazai latin szövegekben mindhárom jelentésben előfordul a szó.
Magyar szövegkörnyezetben először Sylvester János 1541-ben Sárvárott kiadott Újszövetség-fordításában fordul elő a szó talent alakba. A Jelenésekről írott könyvben olvashatjuk, hogy „nagy kőeső szálla le, mint egy talent”. A mai fordítás szerint: talentum súlyú jegek esnek az égből. A talentumok példázatában, Máté evangéliumának fent részében a korai bibliafordítások lefordítják a mértékegységet is. Talentumként először Károly Gáspár Bibliafordításában (1590) említik. „Ada az egyiknek öt talentomot…” Hasonló alakban, de többlet jelentéssel először 1568-ban írta le Méliusz Juhász Péter: Szent János jelenésének magyarázatja című könyvében. „Számot vesznek a sáfárságról, a talentummal mit nyertél, azt kérdi Krisztus.” A talentum szóalak pedig 1608-ban szerepel először Szenczi Molnár Albert Bibliafordításában. A szót többször használta Zrínyi Miklós. „Mégsem tanácstalanul kezdem munkámat, nem rögtön istentül vett talentumomat, kézzel is, ha lehet, követem atyámat” – írja. Másutt így reménykedik: Örülj és jó szolgám, mert jól kereskedtél, öt talentumodra még ötöt nyertél.” Mikes Kelemen Rákócziról fogalmaz így: „A’ bizonyos, … hogy Isten ebben a fejedelemben sok szép talentumot adott.” Csokonai Vitéz Mihály szerénykedik: „Tálentomim nem tüzesek s nagyok.” Petőfi Sándor életművében négyszer írta le a talentum szót. Egyszer a tehetséges személy értelemben, háromszor a tehetség értelemben. Talán éppen saját tapasztalatát is leírta A hóhér kötele című munkájában: „A talentum az aljas lelkekben irigységet, a nemes lelkekben pedig hódolatot költ.” Tompa Mihály üzente valakinek: „Te sokkal jelesebb s talentumosabb személy vagy, minthogy Pesten boldog lehetnél”. Mikszáth pedig így fogalmaz: „A Gyula nagy tálentum, jeles ember lesz valaha.”
Történetileg tehát legalább öt szóalak élt nyelvünkben. A talent nem gyökeresedett meg, a talentom, tálentom, talentum, tálentum azonban többször is előfordul. Melyik a helyes? A latin -um szóvégnek régi jövevényszavainkban gyakran -om hangkapcsolat felelt meg. Az újabb jövevényszavakban megmaradt az -um végződés. Akad azonban néhány szó, amelynek mindkét alakváltozata élt, él. A mai köznyelvben a latin írott alaknak megfelelő talentum az elfogadott forma. A hosszú á-s és az -om végű változatok régiesek – írja a Nyelvművelő kézikönyv. Egyes vidékeken egyébként mindegyik alakjában zárt e-vel ((-vel) ejtik a szót.
A tatai talentum
Szűkebb pátriánkban vizsgálva a talentum szó jelentését, érdekes megállapításra jutunk. A Talentum Iskola megalakulása nemcsak a városképet gazdagította épületével, hanem nyelvünkben a szónak új jelentést is adott. Ez a változás bizonyára végbement mindenütt, ahol a Talentum intézménynévvé vált. Hiszen így nyernek értelmet az olyan kifejezések, mint a ” megyek a Talentumba”, vagy „Milyen is a Talentum?”. Ebben az értelemben új szavak kiindulópontja is lett a talentum: a talentumos, a talentista, tálentista próbálja megszólítani az iskola diákközösségét. Megváltozott számunkra a szó stílusminősítése is. Intézménynévként, helynévként a köznapi beszédben is előfordul.
Berki Feríz még 1978-ban ír arról, hogy kevesen tudják, hogy a talentum szó bibliai eredetű. Valószínű, hogy Tata és környéke most nemcsak a szó eredetének ismeretében, hanem a szó használatának gyakoriságában is jobb eredményt ér el, mint az országos átlag. Nomen est omen – a név előjel. Így tartották a rómaiak. Áttekintésünk végén tegyük fel azt a kérdést, mit sugallhat a talentum története a Talentum történetéről?
Először is úgy tűnik, a talentum érték és tehetség. Nagy kincs, és nagy felelősség. A borúlátókat azzal bátorítjuk, hogy a szó mértékként is használatos. Görögországban a talanton 150 kg-nyi súly. Végigkövetve a szó történetét az is remélhető, hogy a Talentum a kezdeti mérlegelések után egyensúlyba jut, majd egyre súlyosabb lesz. Aztán érték lehet – s végül fogalom.
A felhasznált irodalomból:
- Az ókori görögök és rómaiak története.- Bp.: Maecenas, 1996.- 239.o.
- Berki Feríz: Az el nem ásott talentum.- Bp.: Magyar Orthodox Adm., 1985.
- Görög-magyar szótár az Újszövetség irataihoz. Szerk. Varga Zsigmond.- Bp..: Ref. Sajtóoszt., 1992.- 919. o.
- Homérosz: Íliász (VIII. 69-74.)
- Kecskeméthy István: Máté evangyéliomának magyarázata .- Kolozsvár, 1903.
- Magyar nyelvtörténeti szótár. (szerk. Szarvas Gábor, Simonyi Zsigmond) – Bp.: Hornyánszky, 1893.
- Ógörög-magyar szótár.- Bp.: Akad., 1990.- 1051. o.
- Ókori lexikon. II/2. kötet. – Bp.: Könyvért., 1985. Hasonmás kiadás.- 916. o.
- Petőfi szótár.- Bp.: Akad., 1987.
- Révai nagy lexikona. XVII. kötet. Bp.: Révai, 1925.
- Zamarovsky: A görög csoda.- Bratislava: Madách, 1988.- 186. o.
- Máté evangélista és Jézus megnevezésénél a görög eredeti szöveget próbáltuk meg alapul venni. A példázat szövegének feldolgozásánál a Magyar Bibliatanács 1990-es fordítását használtuk fel, egybevetve a görög szöveggel.
Márkus Gábor Érték és tehetség című írásának rövidített változata
Az iskolát fenntartó alapítvány szeretettel várja minden kedves adományozótól adója 1%-át.
A Képességfejlesztés 1990-98 Alapítvány számlaszáma: 63200119-11047045