A Talentumban hagyomány, hogy október 1-jén minden évben megemlékezünk a zene világnapjáról.
Csilla néni, Ági néni és Zsófi néni vezetésével közösen énekeltük el A zene az kell kezdetű dalt a Valahol Európában című musicalből. Csilla néni fogalmazta meg e jeles nap lényegét: a zene közelebb hozza egymáshoz az embereket, közös nyelv lehet, hogy megértsük egymást. Jó volt újra megtapasztalni a közös éneklés élményét.
A Móricz Zsigmond Városi Könyvtár adott otthont annak a kiállításnak, amely Anne Frank életével és irodalmi munkásságával ismerteti meg a gyerekeket. A felsős osztályokkal látogattunk a könyvtárba.
A kiállítást az Anne Frank Ház elkötelezett dolgozói állították össze, hogy felhívják a figyelmet az emlékezés fontosságára. Ezen kívül az volt a céljuk, hogy a kiállítás anyaga és az interaktív feladatok az olvasás és írás szeretetére ösztönözzék a gyerekeket. A 9-15 éves korosztály számára ajánlották a programot, amit felsőseinkkel látogattunk meg.
Bár a gyerekek többsége nem rendelkezik alapos történelmi ismeretekkel a holokausztról, mégis figyelmesen tekintették meg az anyagot, és az érdekes, elgondolkodtató feladatok megoldása közben nemcsak tanultak, hanem nyitottabbá, érzékenyebbé váltak a témával kapcsolatban.
A tanévkezdő táborunkat lezáró jubileumi tanévnyitó ünnepélyen iskolánk alapítóját, Fogelné Nagy Évát kollégánk, Mudryné Paku Julianna köszöntötte.
Dr. Zsolnai József professzor, nyelvész, iskolateremtő, a máig is érvényes Értékközvetítő és képességfejlesztő program megalkotója az idealizált pedagógusképet többek között ilyennek írja le:
Én ismerek ilyen pedagógust, aki tudásában, képességeiben és mindenek előtt törekvéseiben hasonlít az előbbi idealizált képhez. Ő Fogelné Nagy Éva, vagy ahogy mi emlegetjük így egybeírva, egybemondva: FOGELÉVA.
Kedves Ünneplők!
A mai, 25. tanévnyitó jó alkalom arra, hogy felvillantsunk Fogelné Nagy Éva tanárnő, címzetes iskolaigazgató, kuratóriumi elnök talentum iskolabeli tevékenységéből néhány mozzanatot azzal a szándékkal, hogy követendő példaként állítsuk a közösségünknek.
Kedves Éva, gyakran mondogattad, főleg a nehéz helyzetekben, hogy az iskoláért még az ördöggel is cimborálni fogsz. Ha erre nem is, de hitre, elszántságra és kitartásra nagy szükség volt ahhoz, hogy például az iskola mai – ahogy mondani szokás – tárgyi körülményei létrejöjjenek: a Kossuth téri épület kialakítása szó szerint a saját kezed munkájával, a tornaszoba, az ebédlő, a melegítőkonyha, majd a kertvárosi épület tetőterének és vizesblokkjának felújítása, a gáz bevezetése, a műhelyek kialakítása…
Mind-mind folytonos küzdelem a megfelelő körülményekért, a fennmaradásért.
Akadtak bőven szakmai kihívások is, valójában te ezeket mindig is kerested. Rád aztán a „Járt utat a járatlanért el ne hagyj!” bölcsessége nem vonatkozik: az értékközvetítő pedagógia adaptálása, a 12 évfolyamos iskola terve, a kézműves szakképzés beindítása vagy az olyan egyedülálló tantárgyak, mint a vallástörténet és a gyermekfilozófia tanítása.
A nyitottságodnak és a pedagógiai optimizmusodnak is köszönhető, hogy a Talentum iskola pedagógiája korszerű és koherens volt. Ez az innovatív szemlélet öröklődött, igazán mára teljesedett ki.
Máig is érvényes a régi Talentum értékrendje: a személyesség, a pedagógiai humanizmus és a szakmai igényesség. De a múltból eredeztetjük azokat az eljárásokat is, mint a diákok teljesítményének szöveges értékelése, a differenciált tanulásszervezés, a gazdag tevékenységkínálat vagy éppen az évindító táborok szervezése.
„Ami kedves volt nekem, amiről meg voltam győződve, hogy helyes, azt meg tudtam tartani. A tanulság számomra az, hogy hit és meggyőződés nélkül nem lehet semmit sem megteremteni.” –ezt mondtad a tízéves iskolát köszöntő leveledben.
Talán ez: a meggyőződés, a bátorság és az alkotás lehet számunkra is példa a munkásságodból.
Éva! Az utóbbi időben néhány lépést hátralépve „csak” a fenntartó kuratórium elnökeként segítetted a munkát: hol óvatosságra intve, hol biztatva, de a döntéshozó iskolavezetés szabadságát nem korlátozva dolgoztál a közösségért.
Tudom, régóta szeretted volna, hogy a ma problémáira friss, új válaszok szülessenek, új elnök adjon lendületet a munkának. Ennek most eljött az ideje: kicsit hátradőlve, büszkén figyelheted, hogy a mai iskolahasználók hogyan gazdagítják az iskoládat.
Hiszen „Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.”
Fogelné Nagy Éva, Évikém, köszönjük!
Júniusban iskolánk három tanítója – Gere Attiláné, Bérces Pálné és Halász Ildikó – tíznapos szakmai látogatást tett New Yorkban, a New York-i Arany János Magyar Iskola meghívásából.
A tanítónők látogatásának fő célja az volt, hogy segítséget nyújtsanak az iskolának a magyar nyelvű oktatással kapcsolatos problémáik megoldásában. Ennek több színtéren is sikerült eleget tenni, hisz a tíz nap alatt ellátogattak a New Brunswick-i 42. Magyar Fesztiválra, ahol több magyar szervezet, intézmény munkatársával, vezetőjével beszélgettek az őket foglalkoztató kérdésekről. Pár nappal később váratlan felkérést kaptak a New York-i Egyetem magyar származású professzorasszonyától, dr. Kerekes Judittól, hogy vendégelőadóként tartsanak matematika tanítás-módszertani foglakozást a nyári egyetem hallgatói számára.
A hivatalos program zárásként tanáraink részt vettek az 5. Amerikai Magyar Iskolák Találkozóján, melyet ez évben is a New York-i Magyar Főkonzulátuson rendeztek meg. A szakmai konferencián a magyar iskolák képviselői Floridától Massachusettsig képviseltették magukat, több mint 60 fővel. Az elmúlt évekhez hasonlóan a megnyitón dr. Kumin Ferenc nagykövet, főkonzul köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. A konferencia egy időben több helyszínen, más-más témakörökben folytatódott, a fő hangsúlyt idén az iskola és a család együttműködésére helyezték. Tanítóink az olvasóvá nevelés problémáit járták körül egy műhelymunka keretében, és adtak módszertani javaslatokat az amerikai magyar iskolák tanárainak későbbi munkájukhoz. A találkozót követően kollégáink felkérést kaptak egy több fókuszú, intenzív módszertani kurzus megtartására a 2018-as évben.
.jpg)
.jpg)
A munka mellett természetesen arra is maradt idő, hogy megismerkedjenek a város nevezetességeivel, látványosságaival, mely ismereteket a későbbiek során sikeresen beépíthetnek a két tanítási nyelvű rendszer óráiba is.
Hatodikosaink, tizedikeseink és tizenegyedikeseink élményekben gazdag napot töltöttek el a Diákpatarán.
A nap során különböző állomásokra kellett ellátogatnunk, ahol megismerhettük a török idők harcait és a békésebb hátország életét. A török és a magyar sereg fegyvereiről, a katonák és a magyar lakosság viseletéről is tanultunk. Lőttünk puskával és íjjal, kalapácsot ragadtunk a kovácsműhelyben. A lövészdandár segítségével modern harci eszközöket is kipróbálhattunk. Örülünk, hogy a történelemórán tanultakat a gyakorlatban is kipróbálhattuk.
Iskolánk felső tagozatos és középiskolás osztályai március 23-án Budapestre utaztak, hogy múzeumpedagógiai foglalkozáson és más színes programokon vegyenek részt.
A Hadtörténeti Múzeum mindenki számára cél volt: az 5. és 6. osztályosok a török idők végvári harcaival, a nagyobbak az 1848-49-es szabadságharc eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel ismerkedtek meg alaposabban. Mindegyik korosztály számára az volt a legélvezetesebb, amikor kipróbálhatták a korabeli fegyvereket, harci eszközöket.
A múzeumlátogatáson kívül az osztályok osztályfőnökeik vezetésével más-más programon vettek részt. Az ötödikesek a budai vár nevezetességeit nézték meg egy hosszú séta keretében. A hatodikosok (a budapesti tömegközlekedéssel is megismerkedve) a Fővárosi Állat-és Növénykertben töltötték a délutánt. A 7. és 8. osztály a Láthatatlan Kiállítást tekintette meg. A középiskolások végigjárták a Nemzeti Galéria állandó kiállításait, majd a Nemzeti Sírkertben meglátogatták nagy íróink és történelmi nagyjaink sírjait.
Fáradtan, de élményekkel gazdagodva értünk haza.
Galériánkban még több képet találhat az eseményről.
